Kalapács József 60. születésnapját ünnepelte barátaival, zenész társaival és rajongóival ezen az augusztusi péntek délután-estén a Budapest Park színpadán. Én pedig géppel a kézben élveztem az előadást, halgattam a szívemnek oly kedves előadókat, Kalapács-Hard-Omen-Pokolgép dalokat.
Aki volt már valaha “életmű” koncerten tudja, hogy az ilyen jellegű bulikat nem érdemes kihagyni. Ilyenkor mindig hosszú “best of” műsorra lehet számítani és sok-sok vendégre. És bizony ez a buli mindezt hozta. Rövid átszerelési szünetekkel közel 5 órán át dübörgött a metál a színpadon: a Kalapács, Hard és Omen éveket idéző blokkok után az este fénypontját a 20:30-as kezdéssel felcsendülő Pokolgép dalok jelentették.
Hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:
Egy februári szombat estén a Stula Rock formáció lemezbemutató koncertjét élvezhettük a fővárosi Crazy Mama Music Pub színpadán.
Egy nappal az Őserő lemez megjelenése után élőben is láthattuk Molnár Péter „Stula” új zenekarát, a Stula Rock formációt a fővárosban. Ezen a téli estén a megújuló Crazy Mama színpadán teltház előtt csendültek fel az új dalok. Nagy örömömre Stulának vendége is volt a színpadon: a „Két igazság” nóta duettben, Dudás Ivettel (Tales of Evening) hangzott el. A buli épp olyan volt, mint vártam: energikus, egyedi és profi. És csak remélni tudom, hogy idővel a repertoárból kikopnak majd a „régi slágerek”, s a saját dalok önmagukban is elegendőek lesznek az érdeklődés és hangulat fenntartásához.
Hangulatképek (a „kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:
A szilveszteri Tankcsapda koncert második vendég zenekara nagy örömömre a Vegas Mafia volt. Mivel Molnár Péter Stulát és zenekarát már láttam a Barba Negra Music Club színpadán zenélni, tudtam hogy egy vagány dögös rock and roll bulira számíthatok.
Hangulatképek (a „kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:
Kellemes meglepetésként a balatonmáriai augusztus 20-ai ünnepi program fellépői között ismerős csapatra bukkantam. Ezen az estén bizony a Stula és a Patrióták zenekar szórakoztatta a szabadtéri színpad előtt összegyűlteket. Tették mindezt a születésnapom előestéjén és kedvenc énekesnőm, Dudás Ivett (Tales of Evening) vendégszereplésével.
Hangulatképek (a „kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:
Március utolsó péntekén a Lord rajongóknak mutatkozhatott be a Vegas Mafia zenekar a Barba Negra Music Club deszkáin – rövid, energikus bulival nyerve meg maguknak a közönséget.
Molnár Péter „Stula” színpadi tevékenységét egy 2014 szeptemberi Mobilmánia koncert óta követem figyelemmel. Azóta számos formációban és műfajban láttam őt színpadon (Crazy Granat, Acoustic Rock Jam, Stula és a Patrióták, Vazul Vére rockopera), közülük az aktuális kedvencem tőle mégis a Vegas Mafia féle muzsika lett. Bár csak harmadik alkalommal volt szerencsém koncerten látni-hallani őket, mégis már kedves ismerősként üdvözöltem a műsorban elhangzó dalokat:
1. Hetes (Los Vegas – Ez arról szól… album) 2. Katona(Los Vegas – Ez arról szól… album) 3. Déli Part(Los Vegas – Ez arról szól… album) 4. Gépnek Pont Jó(Mafia – Aki minden lát…. album) 5. Álmodni Ébren(Los Vegas – Ez arról szól… album) 6. Mint Egy Filmben(Los Vegas – Ez arról szól… album) 7. Még Egy Nap(Mafia – Aki minden lát…. album) 8. Túlélő Show(Los Vegas – Ez arról szól… album) 9. Tenyered Az Ég Felé (Vegas Mafia – Ne Várj EP) 10. Csótány (Mafia – Aki minden lát…. album)
És bizony kezdem már érteni, hogy a Mafia (2006-2010) és Los Vegas (2011-2012) zenekarok felbomlása után miért alakult meg 2013-ban a Vegas Mafia és új dalok írása mellett miért szerepelt céljaik között a két elődzenekar nótáinak megőrzése. Szinte egytől-egyig hibátlan szerzemények, frappáns, értelmes szövegekkel és fülbemászó dallamokkal. Ehhez már csak hab a tortán Stula karcos hangja és a srácok erős színpadi jelenléte.
Ezen az estén Stula invitálására érkeztem a kalóz hajó fedélzetére, most először hivatalosan is „sajtós” minőségben, géppel a kézben. Így álljanak itt a buli hangulatképei (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:
Ezen a márciusi vasárnap estén új helyen, a Körösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ színháztermében csendültek fel az oly jól ismert és szeretett Vazul Vére rockopera dalai – és mi újra részesei lehettünk annak az előadásnak, amit bizony nem tudunk megunni, s sokadik alkalommal is ugyanolyan lelkesedéssel éljük végig, mint először.
Bő egy éve nem láttam a rockoperát, így nem volt kérdés, hogy ezen a fővárosi előadáson immár ott a helyem. S ha már tehetem – és tehettem – újra géppel a kézben. A lehetőséget és a tiszteletjegyet ezúttal is köszönöm a szervezőknek.
Rohanó, egyre személytelenebbé váló világunkban üde színfoltot jelentett ez az este is. A művelődési ház előterébe belépve Vazul Vére rajongók és szereplők egyaránt kedves ismerősként üdvözöltek, s sokaknak volt néhány kedves szava is hozzám. Újra rádöbbentem, bizony nem véletlen, és főképp nem „üres” frázis az előadás körül kialakult közösségre a „Vazul család” jelző…
A hosszabb kihagyásnak köszönhetően én most láttam először István szerepében Ráduly Leventét. Bár fura volt ifjú Istvánt látni a színpadon (hiányzott Vikidál Gyula jól ismert karaktere), de panaszra nem lehetett okom: Levente kiválóan megoldotta a feladatot.
Nekem néhány átvezető szöveg is újnak tűnt, s a jelmezekben is történt időközben változás. A Levente herceget alakító Schrott Péter jelmeze például biztosan változott. A korábbival ellentétben ez már kevésbé jófiús, sokkal karakteresebb.
Egyúttal örömmel tapasztaltam, hogy az énekesek is még látványosabban magukra szabták a karakterüket – színpadi jelenlét és a dalok előadásmódjának tekintetében is. Nekem Jósa Tamás Torda táltosánál tűnt ez fel leginkább. Kellemes változatosságot adtak a dalokba csempészett keményebb, hörgős pillanatok, s a tőle koncerteken már megszokott erős gesztikulálás is. Nem egyszer széles mosolyt csalva ezzel az arcomra.
Az apróbb módosítások mellett örömmel tapasztaltam a helyszín-változás hatalmas előnyét: végre nem volt komoly gond a hangtechnikával, így ezúttal kifejezetten élvezhető minőségben szólalt meg az előadás. A látványra is csak fotósként lehetett panaszom. Az előadás hangulatát meghatározó fáklyák (állványok) a színpad két szélén valahogy mindig útban voltak, s a hangulatosabb fények is tudtak bosszantó pillanatokat okozni munka közben.
A hely adottságainak köszönhetően a színpadon ugyan éghettek a fáklyák, de a közönség közé már nem jöhettek le velük a szereplők. Így elmaradt a korábban az előadás zárásának közvetlenségét adó mozzanat, az énekesek ezúttal csak előadás után, az előtérben jártak köztünk. Élvezték a sikert, az ismerős örömtől ragyogó arcokat. Fogadták a barátok, rajongók gratulációit, dedikáltak, fényképezkedtek, csevegtek. Tették mindezt vidáman, szívvel-lélekkel, bűbájosan.
Köszönöm a kellemes estét, kedves szavakat, mosolyokat. Ígérem, ha rajtam múlik, nem fog egy újabb év eltelni a következő Vazul bejegyzésemig!
És végül álljanak itt az albumba rendezett hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:
Az Invader zenekar vendégeként a Crazy Mama színpadán ezen a márciusi szombat estén a Vegas Mafia legénysége mutatta meg milyen az igazi, kemény, dögös rock and roll – s továbbra is úgy gondolom, ez a legjobb muzsika amit eddig Molnár Péter Stulától hallottam (pedig szerencsére van egy pár).
Hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:
Döbinek köszönhetően pedig hangos-mozgósképes emléke is maradt a bulinak: https://youtu.be/JtxgnjWhJ1k
A januári bemutatkozó koncert után március első péntekén már másdik önálló koncertjével jelentkezett Molnár Péter Stula új zenekara, a Stula és a Patrióták – ezúttal a ShowBarlang új nagyszínpadán szólt a rock and roll, szívvel-lélekkel, tehetséggel.
A Fáraó zenekar vendége ezúttal a Vegas Mafia legénysége volt – így ezen a januári szombat estén Molnár Péter Stula és zenekara jófajta saját muzsikával szórakoztatta a Backstage Pub közönségét.
Hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:
Molnár Péter Stula és új zenekara – a Stula és a Patrióták – nyitotta a 2017. évi szezont a belvárosi Backstage Pub deszkáin. Szárnypróbálgatásnak indult, majd szárnyalás lett belőle: minőségi hard rock muzsika szólt ezen az estén, szívvel-lélekkel, tehetséggel.Stula és a Patrióták bemutatkozó buli bővebben… →