toth attila címkével jelölt bejegyzések

Tóth Attila önálló est a Legenda Centerben

Ezen a márciusi péntek estén Tóth Attila (Pokolgép, Madách Színház) önálló estjét élvezhették a Legenda Sörfőzde Centerben összegyűlt barátok, rajongók, rock zene szeretők.

Tóth Attilát A Társulat című “szereposztó-tehetségkutató” műsor kapcsán szerettem meg valamikor 2008 tájékán – elsősorban az Árnyékdal interpretációjának köszönhetően. Azóta szemmel tartom és keresem a lehetőséget rá, hogy színpadon lássam, énekelni halljam. Kezdődött ez a jubileumi István, a Király előadással, ahol Ő Torda szerepét játszotta, énekelte. Majd 2010-ben Attila a Pokolgép zenekar fronembereként debütált, színt és új erőt hozva a jól ismert és szeretett dalokba. Azóta pedig bizony egyre többet fordulok elő a Pokolgép bulikon – az utóbbi években már fényképezőgéppel a kézben, s nagy örömömre sorra jelennek meg az ezeken a koncerteken készült fotóimat használó cikkek, interjúk. Néhány éve, Anyák napján, eljutottunk egy Edda musical – A kör előadásra, ahol Attila hangja és játéka ismét elvarázsolt – erőt és színt vitt a kamasz koromból ismert és szeretett dalokba. A hab a tortán számomra a jelenleg is futó Nyomorultak előadás jelenti, ahol a budapesti Madách Színház deszkáin Attila Jean Valjean-t alakítja, nem is akárhogyan. Külön öröm számomra, hogy némi szerencsével egy előadásban láthattam egy számomra oly kedves színésszel, Debreczeny Csabával (Javert szerepében).

Most végre úgy alakult, hogy ezen a péntek estén – egy kedves barátnőmnek tett ígéretemet beváltva – eljutottunk Tóth Attila önálló estjére, a Legenda Sörfőzde Centerbe. Vártam már ezt a bulit, mégis az este végén hiányérzetem maradt: nem volt élő zenei kíséret (legalább egy zongora vagy gitár nagyon kellett volna), se tudatosan felépített repertoár. Szívvel-lélekkel szóltak a  ’80-as és ’90-es évek rock slágerei, itt-ott metálos erővel, hangjának igazi erősségét megcsillantva, de nagyon hiányzott nekem Attila “másik oldala”, a musical  világ dalai – Jézus Krisztus Szupersztár, Nyomorultak, Mozart.

A fotós énem azonban nem panaszkodhatott. Attila mosolyogva, átéléssel dalolt, én pedig a közönség közül, vele szemben állva kattogtattam. Számos fotó készült, ám közülük ismét csak a legjobbakat publikálom. Így álljanak itt a buli hangulatképei (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:

Tóth Attila szólóest – 2017.03.10 / Google Photos

 

Pokolgép a Barba Negra Track színpadán 2016-ban is

2016 nyarán is visszatért a Pokolgép zenekar a Barba Negra Track szabadtéri színpadára, s én ezúttal sem tudtam kihagyni a bulit, s a kínálkozó fotózási lehetőséget – mert a Pokolgép féle jófajta metál muzsikát és Tóth Attilát a célkeresztben valahogy nem tudom megunni.

Hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:

Google Photos link (mobil barát)

Pokolgép előszilveszter a Barba Negra fedélzetén

A hagyományos előszilveszteri Pokolgép buli ezúttal lemezbemutató koncert is volt – a helyszín most is a Barba Negra Music Club volt.

Kezdés előtt tíz perccel érkeztem a kalózhajó fedélzetére, s örömmel tapasztaltam, hogy szép számmal gyűlt össze a pokolnép a színpad előtt. Mégis gond nélkül sikerült elfoglalni jól bevált helyem a színpad jobb oldalán, a DJ pulttal a hátam mögött. És már el is indult a buli, feldübörögtek a hangfalak és szívvel-lélekkel szóltak a régi és vadonatúj gép nóták. Vidám örömzenélés tanúi lehettünk, s az új album számos tétele is felhangzott az este folyamán.

A német kiadónak hála – bár hivatalosan csak januárban jelenik majd meg a “Metalbomba” album – ezen az estén már be lehettt szerezni az új Pokolgép CD-t. Így én is a lemezzel a kézben indultam haza a buliról. Azóta pedig már számtalan alkalommal hallgattam végig, és még mindig nem tudom eldönteni melyik nóta legyen a kedvenc róla. Valahogy mindegyik tetszik, van amelyiknek a szövege, másiknak a zenéje vagy épp az ének dallama kedvenc – ráadásul rajta vannak a koncerteken már jó ideje játszott “új” nóták is (Az álarc lehull, Metálbomba, Ringben, Ne köss belém)….

Hangulatképek – köszönetképp:

Pokolgép a 25. Rockmaratonon

A Pokolgép zenekar nélkül nincs se nívós motorostalálkozó, se rockfesztivál, így a 25. Rockmaraton fellépői közül sem maradhattak ki – Dunaújvárosban péntek éjjel ők zárták a nagyszínpad programját, feltéve ezzel a pontot az i-re.

Rég voltam egy hét leforgása alatt két Pokolgép koncerten, de ezen a nyáron ez is megtörtént. A július 10-ei budapesti Track buli után 17-én a Szalki-szigeten csendültek fel a gép-nóták, s én ezúttal is az első sorokból néztem-hallgattam és fotóztam Őket. Kiváló koncert volt, példaértékű közönséggel, régi és új nótákkal, profin és szívből szóló muzsikával.

Délután még kicsit aggódtam értük, hiszen nem lehetett egyszerű a német power metal legenda, a Helloween után színpadra állni, de Tóth Attila és legénysége gond nélkül vette ezt az akadály is. Csak így tovább! Terv szerint augusztus 8-án a C+ Fesztiválon újra találkozunk…

Hangulatképek – köszönetképp:

Pokolgép koncert – 2015.07.10

Az előszilveszteri buli után végre visszatért a Pokolgép a Barba Negra színpadára – ezen a nyári estén a Track szabadtéri deszkáin csendültek fel a legendás nóták.

Idén még nem láttam őket színpadon, hisz a fővárosban az elsőszilveszteri buli után nem játszottak a srácok (Tóth Attila – ének, Kukovecz Gábor – gitár, Pintér Csaba – basszusgitár, Z. Kiss Zalán – gitár, Kleineisel Márk – dob), így vártam már ezt a Pokolgép bulit, nagyon. Hónapokkal előre mevettem már a jegyet, így nem lehetett kérdés, hogy ez a péntek este merre talál – a Barba Negra Track nézőterén, fényképezőgéppel a kézben.

Ezúttal sem csalódtam, mert bennük nem lehet. Vidámkodós örömzenélés ment odafent a színpadon – összeszokott és lendületes csapathoz méltóan. Örömmel vettem, hogy a nagy klasszikusok mellett az a néhány “új” dal (Ne köss belém!, Metal-bomba, Az álarc lehull, Ringben) is terítékre került.

Egy idő után már a “kicsit sem szomjas” rajongótársak és a közel sem tökéletes világítástechnika (nem értem hogyan lehet az énekest hosszú percekre koromsötétben hagyni) sem tudott igazán zavarni, csak élveztem a bulit. És igen, várom már az új albumot, s a következő találkozást (Rockmaraton és C+ Fesztivál).

Hangulatképek  – köszönetképp:

Pokolgép Metal Karácsony – 2014.12.30

 A Pokolgép zenekar hagyományos előszilveszteri bulija volt tegnap a Barba Negra Music Club fedélzetén. 

Mindig is szerettem a Pokolgép muzsikáját, de mióta Tóth Attila a banda énekese (2010. május), azóta kiváltképp kedvenc, s azóta ott is vagyok minden előszilveszteri mókán. Az idén sem volt ez másképp – annak ellenére, hogy aznap és másnap is dolgoztam.

Fényképezőgéppel a kézben csodáltam azt az energiát, amivel a srácok játszottak, léteztek fent a színpadon. Folyamatosan vigyorogtak, élvezték, amit csináltak. Volt itt minden: moci túráztatás, pirotechnika, közönségénekeltetés,  sztorizgatás, régi és vadiúj nóták. Attila megjelenésével, hangjával, s a hosszan kitartott hangokkal nem lehet betelni. Így jó ez a banda: lelkes, fitalal, dinamikus. Egyszerűen életrevaló. Várom már az év elejére ígért új albumot, nagyon.

Hangulatképek – köszönetképp: