2017. november havi bejegyzések

Novemberi B52 koncert a BackStageben

A novemberi B52 klubkoncert ezúttal is vidám örömzenéléssel telt. Bizony jó volt újra látni, hallani a bandát a kedvenc klubom házi színpadán.

Múlt pénteken is örömmel indultam a belvárosi BackStage Pub felé, hiszen a klub egyik házi zenekara, a B52 zenekar koncertje várt ott rám. Nem hallottam őket már játszani egy ideje (a szeptemberi képek ITT), így épp ideje volt már újra időt szakítanom rájuk. A kezdeti időkkel ellentétben most már többségben saját nóták csendültek fel a színpadon. A feldolgozás nóták szép lassan kisebbségbe kerülnek a műsorban, és ez nagyon is jól van így.  A srácoktól megszokott módon ezen az estén is vidám örömzenélés tanúi lehettünk. A legnagyobb élményt most mégsem a színpadon zajló események okozták. Sokkal inkább  az a szeretet és megbecsülés, amivel többen is fogadtak engem (köztük Szűcs Janó, valamint a hely főnökasszonya, Juti is).

Hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:

B52 koncert – 2017.11.17 / Google Photos

 

Dürer Classic Tribute Fesztivál 2017 tél

A novemberi Dürer Tribute Fesztivál ezúttal a klasszikusok jegyében zajlott, így okkal szerepelt a fellépő bandák között az Iron Inside, a Heep Freedom és a Judas Best is. 

A Dürer Kert és kiváltképp a “düreres” tribute fesztiválok már hazai pályának számítanak nekem, mégsem tudom megunni őket. Ezen a novemberi péntek estén kivételesen a “klasszikus” program volt terítéken. A három színpadon sorra csendültek fel a közkedvelt nóták, köztük Dream Theater, Gun’s, Maiden, Judas és Uriah Heep dalokkal.

Késve érkezvén a Majesty Dream Theater műsorának utolsó nótáit sikerült elkapnom, majd jó barátom ajánlására a kis teremben folytattam az estét, a Judas tribute műsorral. A Judas Best produkciója a vártnál sokkal jobban lekötött, ráadásul a bandában örömmel fedeztem fel az ismerőst. A gitáros Erdélyi Petit (Salvus), majd a vendég énekesi poszton pedig Jósa Tamást kaphattam lencsevégre.

Röviddel ezután a nagyteremben feldübörögtek az ismerős Maiden nóták, hisz az Iron Inside legénysége vette birtokba a színpadot. Jófajta muzsikát játszottak ot szívem csücske zenészek. Ez a csúszásokkal egyetemben épp elég volt hozzá, hogy a nagy színpad előtt ragadjak és lemaradjak a 041 teremben időközben elkezdődött Uriah Heep tribute buli közel feléről.

Mire barátaim (Heep Freedom) bulija a véget ért én már alig álltam a lábamon. Fáradtan már lemondtam róla, hogy Jósa Tomit aznap este harmadik alkalommal lássam színpadon – ezúttal a Nightquest soraiban. Telítődve az addig bezsebelt élményekkel indultunk haza, s vettem igénybe jó barátom iránytaxi szolgáltatását.

Hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:

Classic Trubite Fesztivál – 2017.11.10 / Google Photos

A részletes “mentrend” pedig ez volt:

Nagy Terem

19:30 Dream Theater by Majesty
20:40 Guns ‘n Roses by Reckless Roses
22:30 Iron Maiden by Iron Inside
00:00 Nightwish by Nightquest

041 (középső) terem

20:00 Hammerfall by Hammerstrike
21:10 Manowar by Manomore
22:30 AC/DC by ACidDC
00:00 Uriah Heep by Heep Freedom

Kis Terem

20:30 MC5 by Delirium Falcon
21:30 Judas Priest by Judas Best
22:50 Ozzy Osbourne by 4Oz
00:00 The Pretty Reckless by Late Night Sex

Novemberi Triász klubkoncert a BackStage színpadán

A Triász novemberi klubkoncertje ismét telt házas volt – hiába a csütörtöki nap, csurig megtelt a BackStage Pub. Nagy örömömre ezúttal Gál Péter (elektromos hegedű) volt a trió vendége, így a szokottnál is vidámabb és színesebb este kerekedett. 

Hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:

Triász koncert – 2017.11.09 / Google Photos

 

Megjelent a divideD első lemeze

Néhány napja a HammerWorld novemberi számának CD mellékleteként látott napvilágot a modern elektronikus metal muzsikát játszó divideD legénységének “Modulus” névre keresztelt első lemeze.

Nekünk, akik az első koncertek óta követjük a divideD háza táján folyó történéseket, s ott vagyunk szinte minden bulijukon, már nem okozhattak túl nagy meglepetést az új lemez dalai. A Modulus névre keresztelt albumra felkerült 12 nóta közül talán már mindet hallhattuk a srácoktól élőben. Ráadásul 4 tételt márt bő két év alatt rongyosra hallgathattunk az Ends of Earth EP megjelenésének köszönhetően. A zenekar hivatalos YouTube csatornájára felkerült 10 videoklipnek hála pedig a látvány és a hangulat is újra meg újra átélhető volt.

És mégis: nagyon vártuk már a lemezt, egy teljes egész anyagot, ami a hangzásán túl megjelenésével is hozza a csapattól jogosan elvárható magas színvonalat. Némi utánajárással pedig elérhető a lemezhez készült teljes booklet, ami a szövegek mellett a zenéhez tökéletesen passzoló és hihetetlenül igényes látványvilágot is jól hozza. Aki már látta valaha a koncertek alkalmával kivetített háttereiket, az pontosan tudja (de legalábbis sejti) mit várhat a kis könyvecskétől: Jósa Tamás (Belmont) fantáziadús, részletgazdag rajzait, végtelenségig maximalista kivitelezésben.

1. Subject Zero
2. Ambition
3. No One to Shoot
4. A Way Out
5. A Hundred Times
6. FraKtured
7. HDSN: Mia
8. Wormhole
9. Ends of Earth
10. In Focus
11. From Inside
12. Condition Zero

A hivatalos Modulus lemezbemutató buli már átcsúszik a következő évre, de cserébe a hazai pályának számító Dürer Kertben kerül majd rá sor. Egy a  hazai modern metal zenekarokat felvonultató estén, 2018.01.12-én, a XV. Stagediving Fesztivál keretein belül dübörgönek majd fel újra a divideD nóták. Én pedig ha tehetem, ott leszek, géppel a kézben és élvezem az előadást – hiszen szívemcsücske emberek játszanak majd újra egyedi és kellemesen kemény zenét…

 

 

 

 

Bulldózer Együttes videoklip premier

A Bulldózer Együttes az “Időn és álmokon túl” dalához október végén forgott egy videoklip, a bemutatója pedig a mai napon vált esedékessé. Ez az esemény önmagában is érdekes lenne számomra, de úgy hozta a sors, hogy ez most ennél kicsit izgalmasabbra sikeredett. Demeter Gyuriéknak hála ebben most kicsit bennfentes lehettem – hisz barátként és fotósként tölthettem Velük azt a szombati napot.

A sors furcsa játékaként két Bulldózer dalt hamarabb ismertem, minthogy tudtam volna arcokat és zenekart kötni a névhez. Így eleinte az “Utolsó dal” és “Álmok és szenvedély” nóták nekem a B52 zenekar legénységéhez és elsősorban Kálmán Gyurihoz kapcsolódtak. Majd jött a “nem hivatalos” PECSA búcsúbuli (2015.09.20) egy Bulldózer koncerttel és mindez gyökeresen megváltozott.

Majd szép egymásutánban jöttek a BackStage Pubos bulik, néhány Legenda Centeres és Muzikumos koncert, és én újra meg újra ott találtam magam a színpad előtt géppel a kézben. A dalok a fülembe másztak, Demeter Gyurit pedig lassan, de biztosan a szívembe zártam. A zenészek változtak körülötte, folyamatosan alakult a csapat, de a lelkesedés és szívet-lelket beleadó muzsikálás és szerénység megmaradt. Majd jött egy olyan buli, ahol már nem csak Gyuri jött oda hozzám beszélgetni, ahol hirtelen a csapat érdeklődésének középpontjába kerültem. Meglátták az embert a gép mögött és őszinte érdeklődéssel fogadtak. És az este végére már ott tartottunk, hogy ugye akkor megyek velük következő hétvégén forgatni is. Én pedig mentem, hiszen erre, nekik nem lehet (és nem is akartam volna) nemet mondani.

Azon a  szombati napon három helyszínre kísértem el a srácokat, s lehettem tanúja a munkálatoknak. Forgattunk az FMH emeleti termében, a  budafoki Gokart Aréna területén és az Angel’s life ajándékboltban. Jó volt látni az ötletelést, a vidám csapatmunkát, s a helyszínek közötti autózások, vagy épp a várakozások alkalmával kicsit jobban megismerni az addig csak színpadon látott embereket. És mivel azért voltam ott, hát kattogtattam is, készültek a “werk fotók”. Pont úgy, ahogyan azt legjobban szeretem. Váratlanul, lesből, életszerűen:

 

 

EGO-Project a Backstage Pubban

Egy októberi péntek estén ismét az EGO-Project legénysége muzsikált a Backstage Pub házi színpadán.

Bizony régen nem voltam már EGO-Project bulin – ráadásul Kiss Zolit sem hallottam mostanában énekelni -, így nagy örömmel indultam el ezen az estén a kedvenc belvárosi klubom irányába. És bizony jól tettem. Néhány nóta után már emlékeztem rá, miért szeretem ezt a formációt: egyedi muzsika, meglepően kemény fajta, vidám és szívvel lélekkel játszó zenészek a színpadon. Épp az a fajta móka, amit annyira szeretek.

Hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:

EGO koncert – 2017.10.27 / Google Photos

 

Bulldózer a Route66 színpadán

Seagal születésnapi buliján a Bulldózer zenekar legénysége is színpadra állt, s felcsendültek a számomra már oly ismerős és szeretett nóták.

Ezen az októberi péntek estén Demeter Gyuriék (Bulldózer Együttes) kedvéért indultam el Csepel felé, a Route66 Baráti Klub irányába. Seagal születésnapi buliján négy másik zenekar társaságában játszottak a srácok az ünnepelt és az ünnepelni összegyűltek örömére. Az este fénypontja számomra mégsem a Bulldózer koncert volt, sokkal inkább az a hihetetlen figyelem és kedvesség, amivel fogadtak (örültek a fotósnak és éreklődtek a gép mögött dolgozó ember iránt is).

Hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:

Bulldozer koncert – 2017.10.20 / Google Photos

divideD a Dürer Metal Halloween bulin

Egy októberi szombat estén utolsó bandaként a divideD is színpadra lépett a “Metal Halloween 2017 Resident Evil Edition” bulin a Dürer középső termében.

Egy mozgalmas szombati nap végén csak az utolsó két koncertre sikerült megérkeznem a Dürer Kertbe. A középső termemben ekkor már órák óta zajlott egy mini metal fesztivál. Utolsó fellépőként, hajnali egy óra utáni kezdéssel, egy szívemcsücske banda, a divideD lépett a színpadra. Ezúttal a szokásosnál jóval lazább buli sikeredett, s ez most mégsem ment a minőség rovására. Lendületesen szóltak a már jól ismert és szeretett nóták.

Hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:

divideD koncert – 2017.10.28 / Google Photos

Continoom a Dürer Metal Halloween bulin

Egy októberi szombat estén a Continoom legénysége is színpadra lépett a “Metal Halloween 2017 Resident Evil Edition” bulin a Dürer középső termében.

Egy mozgalmas szombati nap végén csak az utolsó két koncertre sikerült megérkeznem a Dürer Kertbe. A középső termemben ekkor már órák óta zajlott egy mini metal fesztivál. Még épp időben futottam be ahhoz, hogy éjfél magasságában színpadon lássam Schrott Pétert és a Continoom zenekart. És bizony most sem csalódtam bennük. Lendületes, energikus bulit csináltak a srácok, jófajta egyedi muzsikával és a Tőlük megszokott pörgéssel.

Hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:

Continoom koncert – 2017.10.28 / Google Photos