Egy januári péntek estén a 16. Stagediving Fesztiválon a Dürer Kert középső termében ismét Salvus nóták dübörögtek – nagy örömömre.
Március óta nem láttam a Salvus legénységét színpadon, így kiváltképp örültem, amikor megtaláltam a banda nevét az évindító underground metal fesztivál fellépői között. A srácok harmadik bandaként, tíz óra után csaptak a húrok közé a 041-es terem színpadán. Sorra csendültek fel a kedvenc nótáim, s mellettük a készülő új lemez néhány tétele is terítékre került. Mi pedig ismét megállapítottuk, hogy ha lehet, az új dalok (Erdő, Áruló, Barát) még jobbak, mint a korábbiak. Kellemesen kemény muzsika, fülbemászó dallamok, üdítő vokálok, fokozottan értelmes (szókimondó és kritikus) dalszövegek – épp úgy, ahogy azt igazán szeretem.
Hangulatképek (a „kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp: