Címkearchívumok: vorosmarty ermi imre

Vazul Vére rockopera előadás Kőbányán

Ezen a márciusi vasárnap estén új helyen, a Körösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ színháztermében csendültek fel az oly jól ismert és szeretett Vazul Vére rockopera dalai – és mi újra részesei lehettünk annak az előadásnak, amit bizony nem tudunk megunni, s sokadik alkalommal is ugyanolyan lelkesedéssel éljük végig, mint először.

Bő egy éve nem láttam a rockoperát, így nem volt kérdés, hogy ezen a fővárosi előadáson immár ott a helyem. S ha már tehetem – és tehettem – újra géppel a kézben. A lehetőséget és a tiszteletjegyet ezúttal is köszönöm a szervezőknek.

Rohanó, egyre személytelenebbé váló világunkban üde színfoltot jelentett ez az este is. A művelődési ház előterébe belépve Vazul Vére rajongók és szereplők egyaránt kedves ismerősként üdvözöltek, s sokaknak volt néhány kedves szava is hozzám. Újra rádöbbentem, bizony nem véletlen, és főképp nem “üres” frázis az előadás körül kialakult közösségre a “Vazul család” jelző…

A hosszabb kihagyásnak köszönhetően én most láttam először István szerepében Ráduly Leventét. Bár fura volt ifjú Istvánt látni a színpadon (hiányzott Vikidál Gyula jól ismert karaktere), de panaszra nem lehetett okom: Levente kiválóan megoldotta a feladatot.

Vazul Vére rockopera - István szerepében: Ráduly Levente
Vazul Vére rockopera – István szerepében: Ráduly Levente

Nekem néhány átvezető szöveg is újnak tűnt, s a jelmezekben is történt időközben változás. A Levente herceget alakító Schrott Péter jelmeze például biztosan változott. A korábbival ellentétben ez már kevésbé jófiús, sokkal karakteresebb.

Vazul Vére rockopera - Levente szerepében: Schrott Péter
Vazul Vére rockopera – Levente szerepében: Schrott Péter

Egyúttal örömmel tapasztaltam, hogy az énekesek is még látványosabban magukra szabták a karakterüket – színpadi jelenlét és a dalok előadásmódjának tekintetében is. Nekem Jósa Tamás Torda táltosánál tűnt ez fel leginkább. Kellemes változatosságot adtak a dalokba csempészett keményebb, hörgős pillanatok, s a tőle koncerteken már megszokott erős gesztikulálás is. Nem egyszer széles mosolyt csalva ezzel az arcomra.

Vazul Vére rockopera - Torda szerepében: Jósa Tamás
Vazul Vére rockopera – Torda szerepében: Jósa Tamás

Az apróbb módosítások mellett örömmel tapasztaltam a helyszín-változás hatalmas előnyét: végre nem volt komoly gond a hangtechnikával, így ezúttal kifejezetten élvezhető minőségben szólalt meg az előadás. A látványra is csak fotósként lehetett panaszom. Az előadás hangulatát meghatározó fáklyák (állványok) a színpad két szélén valahogy mindig útban voltak, s a hangulatosabb fények is tudtak bosszantó pillanatokat okozni munka közben.

A hely adottságainak köszönhetően a színpadon ugyan éghettek a fáklyák, de a közönség közé már nem jöhettek le velük a szereplők. Így elmaradt a korábban az előadás zárásának közvetlenségét adó mozzanat, az énekesek ezúttal csak előadás után, az előtérben jártak köztünk. Élvezték a sikert, az ismerős örömtől ragyogó arcokat. Fogadták a barátok, rajongók gratulációit, dedikáltak, fényképezkedtek, csevegtek. Tették mindezt vidáman, szívvel-lélekkel, bűbájosan.

Köszönöm a kellemes estét, kedves szavakat, mosolyokat. Ígérem, ha rajtam múlik, nem fog egy újabb év eltelni a következő Vazul bejegyzésemig!

És végül álljanak itt az albumba rendezett hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve)  – köszönetképp:

Vazul Vére előadás – 2017.03.26 / Google Photos

 

 

 

Lemmy Emlékest a Dürer Kertben

Egy évvel a Motörhead legendás frontemberének halála után újra Lemmy munkássága előtt tisztelegtek a magyar rock zenészek és rajongók – a helyszín ezúttal Dürer Kert nagyterme volt.

A tavalyi bulinál rövidebb, de hasonlóan pörgős műsorral és ezúttal is szép számú fellépővel zajlott az emlékezés ezen a vasárnap estén a Dürer Kert nagytermében.

Zsinórban ez a harmadik rock and rollal töltött estém volt, de a másnap reggeli munka ellenére sem bírtam kihagyni, hogy végre színpadon lássam a “Mr. JackCoke” nóta elkövetőit, a Dirty zenekart (Juhász “Kicsi” Attila – ének, Vörösmarty Imre – gitár/vokál, Schrott Péter – bass/vokál, Lendvai János – dob). És bizony nem csalódtam: a műsor végén színpadra lépő négyes a buli legjobb két nótáját prezentálta – energikus és látványos előadás volt, ahogy azt Tőlük el is vártuk.

Hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:

Lemmy emlékest – 2017.01.22 / Google Photos