Amikor 2015. év végén írtam ehhez hasonló „évértékelő” sorokat, meg voltam róla győződve, hogy a 2016. évem a koncertfotózásról fog szólni – aztán ez mégsem egészen így történt…

Volt benne persze számos fotós élmény és büszkeségre okot adó pillanat is, de az élet ennél sokkal kegyesebb volt hozzám: tavasszal társat adott mellém, őrültet, energikust, szabad lelkűt és türelmest – olyat, aki szívesen csatlakozik hozzám koncerteken és nem bánja hogy ilyenkor kicsit „dolgozom” is, s akinek a kedvéért 35 évesen bizony benzintyúk lettem, s bejártuk együtt kétkeréken az ismeretlen és csodaszép grúz tájakat is (18 nap, 5 000 km )…

Fotós sikerekkel és elismerésekkel indult az év. Szóhoz alig jutottam mikor rövid egymás utánban két általam nagyra tartott énekes kérte sajtó anyaghoz a képeimet – Tóth Attiláról (Pokolgép) készített képeim fél- illetve teljes oldalas terjedelemben jelentek meg a Hammer hasábjain, s immár Rudán Joe figyelmét és szeretetét is élvezem: egy jól sikerült fotósorozat eredményeképp így lehettem (és lehetek a jövőben is) vendége számos koncertjén, s így kerültek a képeim az új lírai lemezének borítójába is – a CD korong dedikált példánya pedig ajándékként a postaládámba.

A „nagyok” mellett töretlen maradt a „kicsik” iránti elkötelezettségem is. Továbbra is lelkesen fotózok tribute bulikon, mini fesztiválokon, s egyre bővül a „szívemcsücske formációk, zenészek, énekesek”  listám is. Talán nem meglepő, hogy ezen a listán történtek változások is, van aki lentebb csúszott, van aki kiérdemelte az előkelőbb helyet, mert tett érte és megérdemelte (kedvessége, figyelmessége vagy épp „csak” tehetsége által). A felsorolásba bele sem kezdek, de természetesen akinek inge az vegye bátran magára.

Vannak (voltak és lesznek is) hazajárós helyek: koncerthelyszínek, kis klubok, vendéglátóipari egységek és színháztermek is – ahol azt érzem, hogy a sok lehetőség közül épp aznap és épp ott a helyem, egy előadás, egy koncert vagy épp „csak” egy ital és egy jó beszélgetés kedvéért. És mindehhez vannak társak is: néhány jó barát, kik életem részei már hosszú évek óta…

Összességében és részleteiben is kiváló év volt, sosem unatkoztam és sosem voltam igazán szomorú. Most jöhet a következő, a 2017. év, s legyen Nekem-Neketk ugyanilyen jó, sőt, még jobb!