Ismét Vazul Vére akusztik a BackStage-ben

Ezúttal is akusztikus verzióban, a Triász buli előtt csendültek fel a Vazul Vére rockopera dalai a BackStage Pub színpadán.

A júniusi közönségtalálkozó után, az október 4-ei újabb színházi előadás előtt, visszatértek a Klubba a Vazul Vére rockopera énekesei (ezúttal Vikidál Gyula és Dudás Ivett nélkül) – ezen az estén a házigazda Triász zenekar vendégeként léptek színpadra, s szórakoztatták az összegyűlt nagyérdeműt.

A tavaly júniusi budapesti premier óta sok-sok minden változott bennem az előadással kapcsolatban – akkor még csak a kíváncsiság vezetett a Barba Negra fedéleztére, most már a dalok és az énekesek szeretete is vitt a Backstage felé – akkor a zene elvarázsolt, s semmi másra nem tudtam koncentráini, most már ismerem a dalokat és szövegeket, így már tudok a történetre és az énekesekre is figyelni. Egy dolog nem változott: még mindig kiváló munkának tartom – számomra klasszisokkal jobb, mint bármely korábban hallott rockopera.

Ez az este kicsit talán rohanósabb, rendezetlenebb volt, mint szerették/szerettük volna, de Ők ott voltak velünk és szóltak a szívünkbe égett dalok.  Kiváltképp jár a köszönet és elismerés a Torda szerepét alakító Jósa Tamásnak, aki betegen is jelen volt és dalra is fakadt. Kellemes meglepetésként a srácokhoz Juhász Bogi – Juhász “Kicsi” Attila lánya, a rockopera mesélője – is csatlakozott, kedvességével és bájával emelve az est fényét.

A pénteki ízelítő után, épp mához egy hétre ismét színpadon lesz a teljes stáb, s mi pedig teljes  terjedelmében élvezhetjük újra az előadást – találkozunk vasárnap Csepelen!

Hangulatképek – köszönetképp:

[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6199143606597757633″ authkey=”Gv1sRgCKjtwMimw5bxfA” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: Vazul Vére akusztik – 2015.09.25 ” row=”2″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]

Crazy Granat koncert a Big Bike-ban

Egy kora őszi péntek estén Molnár Péter (Stula) és a Crazy Granat legénysége szórakoztatta a budapesti Big Bike Pub maroknyi közönségét.

Szinte pontosan egy éve hallottam először Stulát énekelni – a Mobilmánia új énekeseként. Azóta már számos koncerten hallgattam és fotóztam, és most végre basszusgitárral a nyakában, a Crazy Granat frontembereként is volt hozzá szerencsém.

Szerda délután jött a hír a pénteki fővárosi koncertről, így rohamtempóban szerveztem át a táncrendemet – és minden tekintetben megérte. Hiába maradtak egyetlen fellépőként és maroknyi közönség előtt, a hangulatra és színvonalra mégsem lehetett panasz. Saját és “cover” nóták vegyesen csendültek fel, amiből laza-örömzenélős-vidámkodós este kerekedett. És bizony jó volt látni Stulát kiccsit másképp: baseball sapkában, lazábban, hangszerrel a kézben.

Kellemes meglepetésként Pokolgép és Lord nóták is helyet kaptak a műsorban, s a saját nóták közül is akadt olyan, ami első hallásra megfogott – az abszolút kedvencnek közülük az “Apáról fiúra” bizonyult, de a feldolgozások között is akadt libabőrt okozó darab.

Egészen biztos, hogy nem az utolsó Crazy Granat buli volt ez, amin jelen voltam, s végig fotóztam. És igen, alkalmasint egy váci, hazai pályának számító bulira is el kellene majd jutni…

Hangulatképek – köszönetképp:

[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6197803779533501201″ authkey=”Gv1sRgCNvnzdPe8_7w4wE” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: Crazy Granat 2015.09.11 ” row=”2″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]

Hétfő esti Iron Inside a Whitefül Klubban

Egy őszi hétfő éjjel az Iron Inside legénysége jófajta Iron Maiden muzsikával szórakoztatta a WhiteFÜL Klub közönségét.

Van olyan, hogy egy sűrű hétvégét követő dolgos hétfői nap végén az ember lánya minden fáradtságát félre téve újra nekiindul – legalábbis Jósa Tamás és az Iron Inside miatt ez most így történt… 

Hétfő este, 23h magasságában – WhiteFÜL Klub a BME Vásárhelyi Pál Kollégiumában: majdnem egy óra csúszással, de legalább a hely adottságaihoz mérten kifejezetten jó hangosítással csendültek fel az Iron Maiden klasszikusok az Iron Inside tolmácsolásában. És számomra perceken belül megszűnt a külvilág – maradt a dübörgő zene, egy szívemcsücske ezerarcú énekes-frontember és lelkes csapata fenn a színpadon. Billentyű és dob a háttérben, de a 4 gitáros és a frontember erősen és látványosan jelen legelöl.

A buli lendületét ugyan megtörte egy kis technikai szünet – (lábdob)bőr csere –, de ez nem akadályozta meg a srácokat abban, hogy hajnali 1h-ig az eredetileg tervezett teljes programot lejátszák. Ugyan ez még csak a második alkalom volt, hogy láttam-hallottam őket, mégis már vártam és ismerősként üdvözöltem a show részét képező átöltözéseket, szerepjátékokat, s Eddie-t is.

Fergeteges hangulat és kiváló buli kerekedett ezen a hétfő éjjelen, s nekem kattogott kezemben a gép. Yosha pedig figyelt rám és játszott velem/nekem (ennél többet nem is kívánhat egy fotós) – a száz képnél többet tartalmazó album pedig remélhetően minderről mesél…

Hangulatképek – köszönetképp:

[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6197462934393552865″ authkey=”Gv1sRgCKewq5TqxpPn_QE” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: Iron Inside koncert – 2015.09.21 ” row=”2″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]

Deák Bill Blues Band Hévízen a Magyar Dal Napján

Hévízen, a Magyar Dal napján, szombat este a Deák Bill Blues Band szórakoztatta a nagyparkolóban összegyűlt szép számú közönséget.

Már majdnem 2 hónapja, hogy tagcsere történt a Deák Bill Blues Band soraiban – július végén Nagy Dénes (Dinike), a Cry Free fiatal gitárosa váltotta a távozó Bécsi Bencét. Így szeptember közepén már épp ideje volt megnéznem, meghallgatnom az új felállást.

Természetesen ezen az estén is kattogott kezemben a gép, s ezúttal a képek mellett egy nóta erejéig videó is készült:

Kiváló hangulatú buli kerekedett, ahol bizony büszke lehettem az ex-Cry Free gitárosra – aki láthatóan-hallhatóan élvezi az új kihívást és csapatot. Hajrá Dini, csak így tovább!

Hangulatképek – köszönetképp:

[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6194812377822334193″ authkey=”Gv1sRgCPa6sZSe_cOJYQ” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: Deák Bill Blues Band – 2015.09.12 ” row=”2″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]

Invader a VIII. Zorall Sörolimpián

A VIII. Zorall Sörolimpia fellépői között nagy örömömre az Invader zenekar is szerepelt – az időpont (20:10) is rendben lett volna, ha a nagyszínpadon nem a házigazdák szórakoztatták volna épp a közönséget.

Jósa Tamás (Yosha) és az Invader zenekar szereplése volt az egyik fő oka annak, hogy úgy döntöttünk, az utolsó igazi nyári hétvégét Alsóörsön töltjük – a másik két fő érv a Wisdom koncert és a Balaton part volt.

Egészen addig pontosan betartott menetrend szerint követték a zenekarok egymást a színpadokon, az Invader végül mégis késve csaphatott a húrok közé – majd meglepően korán kezdtek integetni nekik a szervezők, hogy idő van.

Maga a koncert kiváló volt – életem második Invader bulijaként ismét elvarázsolt: kellemes meglepetésként tudatosult bennem, hogy bizony a saját nóták magyar nyelvűek (az Iron Inside és divideD angolsága után üdítő változatosság), s bizony Yosha úr egy Pokolgép klasszikussal, a “Háború gyermeke”   nótával is szépen elboldogul – valahogy fura Tőle, de okom nem lehet panaszra. Mégis ezúttal is egy saját dal lett a kedvenc: a “Nem elég” talált be ezen az estén nálam legjobban – talán nem véletlen (azóta már be is szereztem a “Szép új világ” lemezüket – igen, megvettem, nem letöltöttem).

Hangulatképek – köszönetképp:

[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6189278789493718753″ authkey=”Gv1sRgCI7ikM2o2_aqmgE” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: Invader koncert – 2015.08.29 ” row=”2″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]

Mobilmánia koncert az Agárdi Popstrandon

Születésnapomon két számomra kedves zenekar is játszott az Agárdi Popstrand színpadán – Lord és Mobilmánia dalok szálltak a Velencei-tó felett. 

Gyönyörű naplementével köszöntött minket Agárd, majd felcsendültek a Lord nóták, utánuk pedig a Mobilmánia legénysége szórakoztatta a popstrandon összegyűlt nagyérdeműt – az est levezetéseképp az Ismerős Arcok lépett színpadra.

Még nincs egy éve, hogy először láttam színpadon a Mobilmánia zenekart – mégis már megmondani sem tudom, hány bulijukon voltam ott azóta, s hányszor fotóztam őket. Persze azóta sokkal több az ismerős, s barát a közönség soraiban, de a lényeg mit sem változott: a Fénypokol album nótái, Stula énekhangja, megjelenése és a fiatal gitárosok energikussága minden alkalommal meggyőz, elragad, elvarázsol. Ez történt ezen az estén is: géppel a kézben, mosollyal az arcomon énekeltem a dalokat.

Rendhagyó este volt: Zefi a szokottnál többet énekelt, többet volt elől mikrofonnal a kézben, s születésnaposokat is köszöntött (egy barát barátját és a csapat egyik technikusát). Hangulatos este volt, két kiváló koncerttel, barátokkal, a Velencei-tó partján. Aligha kell ennél több… És Veletek jövőre ugyanitt! 

Hangulatképek – köszönetképp:

[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6186326901785697809″ authkey=”Gv1sRgCJep1cLi59WtRA” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: Mobilmánia koncert – 2015.08.21 ” row=”2″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]

B52 ünnepi koncert Csepelen

2015. augusztus 20-án Csepelen, a Daru-domb szabadtéri színpadán játszott a B52 zenekar – végre a klubon kívül is láthattam őket. 

Számtalan neves program közül válogathattunk volna az idei ünnepen is, de mi ezúttal a nagy rendezvények helyett a csepeli program mellett döntöttünk – B52 és Korál koncerttel és tűzijátékkal. Ezúttal sem bántuk meg, hogy kedvenc klubunk egyik házigazda zenekara (B52) kedvéért messzebb mentünk a szokásosnál. 

A B52 színpadra álló legénységén már meg sem lepődtem – a gitárt ezúttal is Szabó Attis nyúzta, hisz Szűcs Janónak ismét Keresztes Ildikó oldalán volt jelenése. Örömmel tapasztaltam, hogy már ez a csapat is szépen összeszokott: ugratják egymást, s bolondoznak a koncert közben is. Korrekt hangosítással és látványtechnikával ment le a buli, sorra csendültek fel a jól ismert „cover” nóták és a három saját szerzemény is.

Ezen a délutánon mégsem a fiúk varázsoltak el – ezúttal Jankai Béla lánya, Judit vitte a prímet. Kedves, talpraesett és szépséges nagylány, aki után örömmel rohangáltam fényképezőgéppel a kézben.

Hangulatképek – köszönetképp:

[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6186294445158841121″ authkey=”Gv1sRgCKyts6vHzs-xkgE” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: B52 koncert – 2015.08.20 ” row=”2″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]

Rómeó Vérzik a Barba Negra Trackben

A somorjai Rómeó Vérzik zenekar nótái ezen az augusztusi szerda estén a fővárosi Barba Negra Track kis színpadán csendültek fel. 

Idén már 20 éves a Rómeó Vérzik zenekar, mégis ez volt az első olyan koncert, ahova kifejezetten az ő kedvükért érkeztem (ezzel persze nem Őket, hanem saját magamat minősítem). A Phoenix Rt.-vel közös buli meglepetésemre a Barba Negra Track kis színpadán kapott helyet – mint kiderült ez a családias, közvetlenebb helyszín kiválóan illett és megfelelt a célnak.

A két éve már csak trió felállásban létező csapat ezen az estén (is) kitett magáért: vidáman, szívvel-lélekkel szólt az a mocskos rock and roll – a közönség pedig együtt énekelte a dalokat a srácokkal. A műsorba egy akusztikus blokk és egy születésnap köszöntés is belefért (ezúttal a csapat barátja és road-ja kapta az üveg Jack Daniel’s-t). És ezzel majdnem meggyőztek – a „majdnem” oka nem objektív és talán nem is jogos: a Tankcsapda zenéjén nőttem fel, így a magyar nyelvű laza rock and roll világban nekem mindenki rájuk emlékeztet, mindenki csak utánuk jöhet…

Kellemes este volt, gyanítom, hogy nem az utolsó ilyen, s találkozunk még. J

Hangulatképek – köszönetképp:

[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6185944340483478561″ authkey=”Gv1sRgCJq0gIi30a-Yaw” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: Rómeó Vérzik – 2015.08.12 ” row=”2″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]

Iron Inside a Dirty Black Summer Tribute Fesztiválon

A Dirty Black Summer Tribute FesztiváI első napján a Dürer Kert szabadtéri színpadán az Iron Maiden nótái az Iron Inside zenekar előadásában csendültek fel.

Egy héttel korábban ugyanitt a divideD zenekar élén szórakoztatta a nagyérdeműt (képek ITT) egyik kedvenc énekesem, Jósa Tamás. Akkor saját nótákkal, most viszont klasszikus Iron Maiden dalokkal bizonyított – egy ezerarcú énekes,  frontember, showman, akiben egyszerűen nem tudok csalódni.

A kiváló muzsikán kívül a látvány is pazar volt: a négy gitáros felállás bizony impozáns látványt nyújtott – nagy örömömre fotogén és vidám pasik rohangáltak és pózoltak fenn a színpadon. A show részeként pedig Yosha változatos jelmezekbe bújt, fekete köpenyben titokzatoskodott vagy épp vörös zubbonyos katonaként britt zászlót lengetett, majd egy nóta erejéig “Eddie” is megjelent a színpadon. Ismét egy olyan profi produkció született, ami emlékezetes marad és mással össze nem téveszthető – így ezúttal is jár az elismerés.

Hangulatképek – köszönetképp:

[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6185052818018692641″ authkey=”Gv1sRgCJyZ67_frN2lEQ” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: Iron Inside – 2015.08.14 ” row=”2″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]

Jó tudni és látni, hogy kishaznákban két igényes és minőségi Iron Maiden tribute banda is létezik és megfér egymás mellett (Iron Inside és Iron Maidnem). Választani pedig nem tudnék közülük – mindkettő banda magas színvonalon és szívvel-lélekkel teszi a dolgát, s mindkét frontember (Jósa Tamás és Kiss Zoli) szívemcsücske, kíváló énekes.

Celebration Days a Sziget Fesztiválon

A Celebration Days projekt 2. koncertjére a Sziget Fesztiválon került sor – hajnali egytől és immár két énekessel szóltak a Led Zeppelin és Deep Purple slágerek a Tribute Színpad közönségének.

Mivel a Sziget zenei felhozatalából idén (is) szinte teljesen hiányzott a rock zene, kiváltképp örültem annak, hogy a kevés kivétel közé a Celebration Days projekt Deep Purple és Led Zeppelin estje azért belefért.

Míg a hónap elejei debüt bulin kénytelen voltam Scholtz Atka (Cry Free) hangjával beérni, ezalkalommal Körmendi Rolandnak (Heep Freedom) és a két énekes által nyújtott élménynek is örülhettem. És bizony volt minek: a két vérprofi-szívemcsücske frontember hangja kiválóan illik egymáshoz, legtöbbször felváltva, majd néhány nóta erejéig együtt is dalra fakadtak. A dalok felosztásával bizony rendesen megleptek a srácok – azt nem gondoltam volna például, hogy a Purple “Mistreated”-jét Rolandtól fogom hallani. Az első rácsodálkozást követően leesett állal és széles mosollyal hallgattam az előadást.

A csapat hangszeres legénysége (Kaminszki Szergej – dob, Márkosi József – billentyű, Szigeti Máté – gitár, Horváth Richárd – basszusgitár) is szépen teljesített. Zeneileg és színpadi jelenlét tekintetében is – amit Vörös Gábor (Omen, Piramis) és Tüdődi Gábor (Heep Freedom) vendégszereplése csak tovább emelt és színesített. 

Kiváló buli sikeredett, ami minden bonyodalmat, s kellemetlenséget megért. Kíváncsian várom a következő alkalmat, találkozási lehetőséget.

Hangulatképek – köszönetképp:

[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6184041424208046433″ authkey=”Gv1sRgCPK-gYOXicOcogE” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: Celebration Days – 2015.08.14 ” row=”2″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]