Egy márciusi szombat éjszakán újra BackStage-es bevetésen volt a nehézbombázó, a B52 zenekar (Kálmán György, Jankai Béla, Szűcs János, Járdány Barna, Pálmai Zoltán) .
Klip premierrel indult ez az este, s egy fergeteges házibuliba csapott át. A BackStage főnökasszonya (Béla felesége), mint ünnepelt került a színpadra, míg Demeter Gyuri és Vörös István vendég énekesekként szórakoztatták a nagyérdeműt. Szólókkal megtűzdelt örömzenélés folyt a deszkákon, szólt a rock and roll, az ismerősen csengő dallamok és szövegek töltötték meg a szíveket. Vidám, gondtalan este volt – épp, mint vártam.
Hangulatképek köszönetképp:
[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6126592837697224913″ authkey=”Gv1sRgCIfj2vmDnK70ygE” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: B52 koncert – 2015.03.14″ row=”4″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]
Tavaszköszöntő/tavaszébresztő buliját tartotta a ZBB zenekar ezen a péntek tizenharmadikán a BackStage Pub klubszínpadán.
A frontember, Kiss Zoli, betegeskedése ellenére ezen a márciusi estén is profi bulival szórakoztatta a ZBB legénysége (Fischer László, Kiss Zoli, Krecsmarik Gábor, Nagy “Liszt” Zsolt, Tolmacsov György) a BackStage törzsközönségét.
Az első blokk összeállításakor a fiúk nem variáltak sokat, a “Holnaptól…” CD sorrendjében játszották végig a saját nótákat. A “Vihar előtt” csak azért csúszott át a második blokk elejére, hogy a szünet előtt is felcsendülhessen egy Korál dal, a “Fekete bárány”.
A második körben már jöttek a régi ismerősök: a Korál, Piramis, P. mobil és TRB nóták, nomeg ráadásként az elmaradhatatlan Deep Purple klasszikus, a Highway Star. Zoltán napi köszöntés mellett, Tunyó születésnapjáról (1947.03.13) sem feledkeztek meg a srácok. Épp ezért az Ő kedvence, a “Tegnap itthagyott” is felcsendült, s utána néhány szó erejéig a dal szövegéért felelős Horváth Attila is fent volt a színpadon.
Kiváló este volt, családias környezetben telt, barátokkal és kiváló zenészekkel. Horváth Attilának igaza volt: ZBB = ZENE+BARÁTOK+BULI. Még sok-sok ilyet!
Két videó és hangulatképek – köszönetképp:
<h4>[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6125967590943320321″ authkey=”Gv1sRgCLrzoOX0gNeYlQE” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: ZBB koncert – 2015.03.13″ row=”4″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]</h4>
A Mobilmánia zenekar országos lemezbemutató turnéján, a debreceni Kaptár Klub színpadán csendültek fel szombaton a Fénypokol album dalai.
A januári “Triumvirátus” bulin Zefi ültette a bogarat a fülembe, amikor megkérdezte tőlem, tervezem-e/tervezzük-e valamelyik vidéki turnéállomáson megnézni a bandát. Ezekután már nem volt olyan meglepő, hogy összehoztam. Összekötöttem a rég vágyott dolgokat, s egy kellemes hétvégét töltöttem a szülővárosomban.
Szombat este 10 perc séta árán jutottunk el a belvárosból a régi gyárépületi területen álló Kaptár Klubig. A lépcsők egy hangulatos, kicsike, ám rendezett klubba vezettek. Este nyolc körül még szinte üres volt a hely, de az előzenekarok (Bermuda Rock Band és Code Civil) végére azért csak összegyűlt a nép.
Igazi örömzenélést csaptak a srácok ezen az aprócska színpadon. Élvezték a közönség szeretetét, a testközelben játszás élményét, a pacsizást a rajongókkal, az új dalok sikerét. Nagy örömömre alig maradt ki Fénypokol-nóta, így széles mosollyal, kattogó géppel énekelhettem ezeket a szívemhez oly gyorsan odanőtt nótákat.
Kiváló este volt, ami sikeresen csillapította a “Stula-hiányt”. Mégis, így most méginkább várom a fővárosi állomást.
Hangulatképek – köszönetképp:
[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6123971660811915249″ authkey=”Gv1sRgCOrM4bvN9q-3JQ” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: Mobilmánia koncert – 2015.03.07″ row=”4″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]
Immár a Jazzy Pub színpadán is havi rendszerességgel csendülnek fel az elveszett dalok a Triász legénységének tolmácsolásában.
Úgy alakult, hogy két egymást követő pénteken is felcsendültek az elveszett dalok a fővárosban, a Kálmán-Sipos-Jankai hármasfogat (Triász) előadásában. Mégsem volt kérdés, hogy újra ott a helyem, géppel a kézben.
Újfent rá kellett döbbennem, hogy a Jazzy-ben a kezdés a szokottnál későbbi, így a 21:30-as érkezés ellenére is közel egy órám volt beszélgetni, barátkozni. Most is két körben csendültek fel a dalok, köztük egyre több az első és második CD-n még nem szereplő tétellel. Szólt a boogie és a rock and roll, tiszta szívből, örömmel. Vidámkodós este volt, szöveg átköltésekkel, csipkelődő-évődő beszólogatásokkal, jófajta humorral.
Szerencsém volt, most a korábbinál több fény jutott a színpadra, így volt értelme színesben fotózni. Fülig érő mosoly kíséretében kattogott a gép a kezemben, tiszta szívből nevettem a poénokon, s énekeltem a már jól ismert nótákat.
Hangulatképek – köszönetképp:
[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6120964377447983073″ authkey=”Gv1sRgCLCw_czo1OD69QE” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: Triász koncert – 2015.02.27″ row=”4″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]
Kedves barátaim, a Cry Free zenekar, játszott pénteken a Legenda Sörfőzde különtermében, Leho 50. születésnapi buliján – az ünnepeltnek köszönhetően a buli nyílvános volt, így mi is ott lehettünk.
A csütörtöki Bon Scott emlékbuli után a péntekkel azértis rádupláztam: kezdésnek egy kis Deep Purple muzsikával indult az este, a Cry Free legénységének köszönhetően. Mivel diszkrét egy órás csúszással indult a móka, a három felvonásból csak az elsőn tudtunk maradni. Előtte legalább így volt időnk kicsit beszélgetni, bandázni, élvezni a kitűnő társaságot, valamint azt a pohár csapolt megy sört, amit volt merszem kikérni – és csúszott, ízlett igazán (valamelyik nap alighanem ismétlünk majd).
Februári Triász vidámkodás a Backstage színpadán – ahol ismét teltház előtt csendültek fel az elveszett (de megtalált) dalok.
Az immár szokásosnak mondható dilemmával álltunk szemben ezen a péntek estén is – két helyen is nagyon ott kellett volna lennünk egyazon estén. Kompromisszumos megoldásként az egyik buliról leléptünk (Cry Free@Leho 50), a másikra kicsit megkésve érkeztünk. Így sikerült nem sokkal kezdés után befutni a Triász februáti Backstag-es bulijára. Azon már meg sem lepődtem, hogy a ruhatár és a hely is megtelt ekkorra, s a fotós pozíciót is csak némi pofátlan előre furakodás árán sikerült elfoglalni.
De mindez kifejezetten megérte, hisz ez az este most a szokásosnál is színesebbre sikeredett. Egyrészt Novai Gábor vendégszereplésével hamisítatlan, vidámkodós boogie-woogie házibuli kerekedett, másrészt a “megszokott” dalok mellett számos újdonság is felcsendült – köztük nagy örömömre “A tegnap itt hagyott” TRB nóta is. De ez az este sem telhetett el megemlékezés nélkül: az “Emlékül” egy elszólított zenészért, s barátért (Horváth Charly Nice) szólt.
Hangulatképek – köszönetképp:
[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6119159336593274593″ authkey=”Gv1sRgCOyLjtLxyuTT6wE” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: Triász koncert – 2015.02.20″ row=”4″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]
Teltház előtt, Horváth Charly-ra emlékezve csendültek fel a P. mobil, TRB és Mobilmánia dalok a Rock Band szombati koncertjén, a BackStage Pub-ban.
Három nap alatt ez a Rock Band buli már a negyedik koncert volt, így fáradtan, de mégis lelkesen vágtam neki az estének. A BackStage-be már szinte hazajárok, érkezéskor barátok köszöntenek, a színpadon feltűnő zenészeket és a felcsendülő dallamokat pedig már ismerősként fogadom. Ez valahogy fokozottan igaz a Zefi féle mókákra és dalokra – belopták magukat a szívembe, s úgy tűnik, hosszútávon ott is maradnak. Kikapcsolós, örömzenélős, vidám este volt. Szárnyakon szédülős, ahol a végén egy MOBILMÁNIA-maci is előkerült.
Hangulatképek – köszönetképp:
[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6118799937877792689″ authkey=”Gv1sRgCOul9rGj9MDEFA” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: Rock Band koncert – 2015.02.21″ row=”4″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]
Ismét a Glob Royal hangulatos klubszínpadán szórakoztatta a nagyérdeműt a Zeffer-Kékesi-Závodi triumvirátus.
Péntek este 21h magasságában érkeztünk meg az óbaudai Glob Royal alsó szintjén található rock&blues klubba, s meglepődve tapasztaltuk, hogy gyakorlatilag már megtelt a hely. A korábbinál kevésbé családias, de hasonlóan jó hangulatú este volt – amit barátokkal töltöttem/tölthettem rock legendák társaságában.
ZepSession szeánsz: egy vasárnap este, amikor szomorú apropóból szólt a rock and roll – egy feleségért/anyáért/barátért/rajongóért…
Kegyetlen az élet. Sajnos nem először csöppentem olyan buliba, amit zenészek egy barátjuk/rajongójuk emlékének ajánlottak. Ez a februári vasárnap este is ilyen volt: egy fél-akusztikus rövidített műsorral Mók Ildikóra emlékezett a ZepSession zenekar, a család és a barátok. Profin, szívbe markolóan, csodaszépen szólaltak meg a nóták a Pecsa Café színpadán:
Thank You Ramble On Babe I’m Gonna Leave You Go in To California That’s the way Bron-Y-Aur Stomp Tangerine Ten Years Gone Hey Hey What Can I Do Stairway To Heaven Kashmir
A B52 újra bevetésen volt a fővárosi BackStage Pub színpadán.
Az idén még nem láttam a B52 legénységét (Kálmán György, Jankai Béla, Szűcs János, Járdány Barna, Pálmai Zoltán) bevetésen, így ezen a szombat estén a szokottnál is lelkesebben indultam el a BackStage irányába. A szokásosnál egy órával később indult a móka – ennyit vártunk Szűcs Janóra, akinek aznap este még televíziós jelenése volt Keresztes Ildikó oldalán “A Dal 2015″ c. műsorban. Kellemes meglepetésként ért, hogy a koncert indulása előtt az új nótákat már stúdió felvételről is hallhattuk, hangolódásképp.
Kiváló koncert volt, családias, hangulatos, vidámkodós, szívvel-lélekkel örömzenélős. Egy hét szobafogság (betegség miatt) után ez kiváltképp jól esett…
Hangulatképek köszönetképp:
[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6113430875161258497″ authkey=”Gv1sRgCPue6sapnd_x9gE” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: B52 koncert – 2015.02.07″ row=”4″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]