A nyári szünetben vettem egy nagy levegőt, és nekiugrottam a nyilvántartónak. Fontos volt számomra, hogy ne kelljen átalakítanom a bevált munkamódszeremet. A hirdetések ma is a Vinted-en belül készülnek, kézzel, ahogy eddig. A változás az applikáción kívül történt.
Megrendeléskor és a szállítási kód megérkezésekor a Vinted küld egy e-mailt, ahogy mindig is küldött. Csakhogy ezeket a leveleket ma már a saját nyilvántartóm is feldolgozza, és minden rendeléshez létrehoz egy helyi csomagot belőlük. Benne van a vevő neve, a tranzakcióazonosító, a feladási határidő, később pedig a feladási kód is.
A csomag összeállítás segédben dobozonként látom a rendelésben szereplő termékeket. Összekészítés közben itt jelölöm, hogy az adott termék még keresendő, már megtaláltam vagy épp nem találom. Ugyanitt jelenik meg az a címkeblokk, aminek a tartalmát kézzel írom rá a csomagra.
Néhány hetente pedig a Vinted adat-exportjából frissítem a katalógust, és a termékekhez hozzárendelem, hogy fizikailag hol vannak. Így amikor csomagolni kell, a program már elég jó pontossággal megmondja, hogy melyik helyiség melyik dobozában keressem az adott ruhát, és azt is látom, hogy a kész csomagra milyen címzett- és feladási adatokat kell ráírnom. Az útnak indított csomagok útját aztán a további Vinted-levelek alapján követem végig.
Van, amit tudatosan nem automatizáltam. A termékfeltöltés nálam továbbra is kézi munka a Vinted felületén, és a csomagokra kerülő címkét is én írom meg. Sőt, az eredeti ötletet, hogy az eladott termékek fotóinak törlését automatizáljam, végül el is vetettem, mert menet közben kiderült, hogy nem is az a legnagyobb gondom. Vannak ritkábban használt műveletek, az átválogatás, a fotótakarítás, az export-import és a biztonsági mentés külön menüben laknak, nincsenek szem előtt, de kéznél vannak, amikor szükség van rájuk.