ZepSession szeánsz: egy vasárnap este, amikor szomorú apropóból szólt a rock and roll – egy feleségért/anyáért/barátért/rajongóért…
Kegyetlen az élet. Sajnos nem először csöppentem olyan buliba, amit zenészek egy barátjuk/rajongójuk emlékének ajánlottak. Ez a februári vasárnap este is ilyen volt: egy fél-akusztikus rövidített műsorral Mók Ildikóra emlékezett a ZepSession zenekar, a család és a barátok. Profin, szívbe markolóan, csodaszépen szólaltak meg a nóták a Pecsa Café színpadán:
Thank You
Ramble On
Babe I’m Gonna Leave You
Go in To California
That’s the way
Bron-Y-Aur Stomp
Tangerine
Ten Years Gone
Hey Hey What Can I Do
Stairway To Heaven
Kashmir
Zárásképp Ildikó kedvenc száma csendült fel, a “Kashmir” – hihetetlenül profin és szépen – ami Rausch Tamás vidójának hála újra átélhető: https://www.facebook.com/
Néhány kép – Tőlem – emlékül:
[alpine-phototile-for-picasa-and-google-plus src=”private_user_album” uid=”102281875470100431446″ ualb=”6116648206509185345″ authkey=”Gv1sRgCI6IgOLX8J25tgE” imgl=”picasa” dl=”1″ dltext=”A teljes album megtekinthető itt: ZepSession szeánsz – 20145.02.15″ row=”4″ size=”320″ num=”4″ border=”1″ align=”left” max=”100″ nocredit=”1″]