gal peter címkével jelölt bejegyzések

Triász karácsonyi ráadás klubkoncertek januárban

A Karácsonykor a MOM Kultúrális Központban megtartott (és immár hagyományos) Triász nagykoncert sikerén felbuzdulva idén is újra átélhettük a klubban a “nagyzenekaros” Triász bulik hangulatát – és a nagy érdeklődésre való tekintettel ezúttal két egymást követő januári hétköznap estén csendültek fel az elveszett dalok a BackStage Pub háziszínpadán.

Mivel a karácsonyi bulin Párom oldalán szigorúan csak szórakoztam és nem kattogtattam, a klubbulin már nem szándékoztam kihagyni ezt a lehetőséget. Így azon a januári szerda (majd “közkívánatra” csütörtök) estén is géppel az oldalamon indultam a Backstage Pub irányába.

Ezen a két estén a trió ismét nagyzenekarrá bővült (Jankai Béla, Sipos Péter, Kálmán György mellé Jankai Sebastian, Jankai Valentin, Szűcs Janó, Gál Péter és Schneider Szilveszter csatakozott), így a klub apró színpada is megnőtt erre az estére. Szokatlan módon a kedvenc fotós sarkomat egy kordonnal védett robotlámpa bitorolta, így más lehetőség hiányában én újra a közönség közül fotóztam.

Hangulatképek (a “kevesebb több” elvet követve) – köszönetképp:

Triász ráadás koncert – 2018.01.24 / Google Photos
Triász 2. ráadás koncert – 2018.01.25 / Google Photos

Triász & Gál Péter – 2015.05.22

Ezen a májusi péntek estén a Triász legénysége Gál Péterrel (hegedű – Kormorán, Attila Fiai Társulat, Kalapács és az Akusztika, Latin Varázs) kiegélszülve szórakoztatta jófajta muzsikával és szertelen vidámkodással a BackStage Pub közönségét.

Az ehavi szokásos Triász buli is a “kötelező program” listán szerepelt, hisz a Jankai-Kálmán-Sipos triumvirátus féle féktelen vidámkodás egy hosszú hét végén is garantáltan jó kedvre tud deríteni.

Ezúttal sem volt ez másképp: két blokkban  22 elveszett és megtalált dal csendült fel ezen az estén, vidáman-bolondosan-vérprofin. Nagy örömömre számos nótában hallhattuk Gál Peti hegedűjátékát – újabb színt csempészve ezzel az ismert, s szeretett nótákba – az “Emlékül”-be például a hegedű valahogy kifejezetten jól illik. Meglepetésemre és nagy örömömre egy Tankcsapda nóta is felbukkant a műsorban: a “Gyűrd össze a lepedőt velem” egy XL Sisters (Nagy test, nagy élvezet) és egy Bon-Bon (Valami Amerika) nótával házasítva került terítékre.

Döbinek hála ezeket újra-meg-újra átélhetem:
https://youtu.be/VB7pqIcykOI
https://youtu.be/qT-dJj_20OE

A szokottnál is bolondosabbra sikerült az este. Volt itt minden: marionett bábozás dobverőkkel, színpadi kávézás, és a “Kérdések” alatt némi dublőr-playback játék is. A ráadásként felcsendülő “Lehettem volna” már c sak a hab volt a tortán – továbbra is kedvenc, ahogy hagyják a srácok, hogy Béla énekelje a refrént, mondván hármuk közül csak Ő a zenész…

 “…de ha szólnak a régi dallamok,
újra örömöt ad,
az, hogy zenész vagyok….”

Hangulatképek – köszönetképp: